ZÖLD KÖZBESZERZÉS

A kormány irányítása vagy felügyelete alá tartozó, továbbá a központosított közbeszerzésre feljogosított szervezetek az év második felétől meghatározott körben csak zöld közbeszerzéseket kezdeményezhetnek. Az erről szóló rendelet tervezete a kormány honlapján jelent meg.

A meghatározott kör a következő: kommunikációs eszközök, információtechnológiai rendszerek, irodatechnikai berendezések, irodabútorok, papírtermékek, irodaszerek, gépjárművek és üzemanyagok. Más szervezetek, illetve cégek önként csatlakozhatnak a zöld közbeszerzéshez, ha ezt megteszik, kedvezményt kapnak a hirdetmények ellenőrzési díjából.

Az ilyen közbeszerzéseknél nem választható ki nyertesnek a legolcsóbb ajánlat, kizárólag az összességében legelőnyösebb lehet a nyertes. Az értékelendő szempontok között pedig legalább egy környezetvédelminek is kell lennie. Ilyen szempont lehet például az építési-bontási hulladék újrafelhasználása, csökkentett anyag- és energiafogyasztás, csökkentett károsanyag-kibocsátás, illetve a keletkező hulladékok mennyiségének csökkentése.

MTI – EnergiaInfó

TÚLKÖLTEKEZÜNK

Ma van az Ökológiai Túllövés Napja

Forrás: Piac és Profit

2012-ben augusztus 22-e az a „virtuális dátum”, amelytől kezdve az emberiség túlfogyasztja a Föld természeti erőforrásait. Alig kilenc hónap alatt felhasználtuk azokat az erőforrásokat, amelyeket a bolygó fenntartható módon képes előállítani ebben az évben, és így átléptünk a túllövés állapotába. Másként megfogalmazva: már nem csak a természeti tőke – hosszú távon is rendelkezésre álló hozamait – használjuk, hanem azon túl már a tőkéből is költekezünk.

A pénzügyi deficit hatását világszinten tapasztaljuk. A bankszámla kivonatokhoz hasonlóan a bevételeket és a kiadásokat követi nyomon évről évre a Global Footprint Network (GFN), és ez alapján számítja ki az Ökológiai Túllövés Napját. A természeti erőforrásokra nehezedő nyomás jellegét tekintve a pénzügyi túlköltekezéshez hasonlít. „A keletkező ökológiai deficit miatt a természeti tőkét kezdjük el fogyasztani, és CO2-ot halmozunk fel a légkörben.” – mondja Nagy Gréta, a Dandelion Kft. ügyvezetője.

Az Ökológiai Túllövés Napja segíti érzékletessé tenni a szakadékot azon természeti tőke mennyiség között, amelyet a természet megújuló módon rendelkezésre tud bocsátani, és aközött, amelyet az emberi igények támasztanak. Hasonlóan a bankszámla kivonatokhoz, amelyek a bevételeket és a kiadásokat követik nyomon, a GFN számításokkal határozza meg az emberiség természeti erőforrásokkal szembeni igényét (például élelmiszerek, nyersanyagok előállítása, CO2 elnyelése), és viszonyítja ezt a természet azon kapacitásához, amely képes megújuló módon előállítani ezen erőforrásokat, és elnyelni a hulladékunkat. E számítások azt mutatják, hogy jelenleg körülbelül nyolc hónap alatt az emberiség elfogyasztja azon természeti erőforrás-mennyiséget, amelyet a bolygó fenntartható módon képes lenne előállítani az idei év egészében.

ökológiai túllövés napja, ökológiai lábnyom, fenntarthatóság

Az év hátralévő részében már csak úgy tudjuk fenntartani ezt a keletkező ökológiai deficitet, hogy magát a természeti tőkét kezdjük fogyasztani, és felhalmozzuk a CO2-ot a légkörben. (Tavaly a túllövés napja több mint egy hónappal később, szeptember 27-én volt.)

„Világszerte számos ország, különösen egyes dél-európai államok mostanában fájdalmasan megtapasztalhatják, hogy milyen is, ha több pénzt költenek, mint amennyi a jövedelmük” – mondta dr. Mathis Wackernagel, a GFN elnöke. „A természeti erőforrásokra nehezedő nyomás jellegét tekintve hasonló a pénzügyi túlköltekezéshez, és szintén erodáló hatású lehet. Ahogy a természeti erőforrások deficitje növekszik, úgy az erőforrások árai is egyre magasabbra szöknek, és ennek költségei az egyes nemzetekre nézve elviselhetetlen mértékűvé válnak.”

Az ökológiai értelemben vett túlköltekezésünk egy ördögi körré változott, amelyben egyre több és több tőkerészletet hívunk le, egyidejűleg a fogyasztásunk vagy a „költekezésünk” egyre növekszik. Mindennek a társadalmi és gazdasági költségei igen magasak lehetnek.

Jelenleg az emberiség valamivel több mint 1,5-szörösét használja a Föld természeti erőforrásainak és természeti szolgáltatásainak. Ha e jelenlegi tendencia változatlan marad, akkor az évszázad közepe előtt elvileg két Földnek megfelelő erőforrás-mennyiséget fogunk fogyasztani.

„A növekvő fosszilis energiahordozó áraktól a nyomorgató nemzeti adósságokig mindez részben a növekvő természeti tőke áraknak köszönhető, és a gazdaságunk most szembesül a lehetőségeinket meghaladó túlköltekezés éveinek realitásaival,” mondta Dr. Wackernagel. „Ha fenn akarjuk tartani a stabil gazdaságot és a jó életminőséget, akkor nem engedhetjük meg, hogy tovább szélesedjen a szakadék aközött, hogy a természet mennyi erőforrást képes nyújtani, és aközött, hogy mennyit követel jelenlegi infrastruktúránk, gazdaságunk, életstílusunk.”

Az emberiség történetének nagy részében olyan ütemben használta fel a természeti erőforrásokat – annak érdekében, hogy utakat és városokat építsen, élelmiszert termeljen, termékeket állítson elő, és CO2-t bocsátott ki -, amely ütem a természeti erőforrások megújulási képességén belül volt. De valamikor az 1980-as években átléptük a kritikus vonalat. Az emberiség szükségletei túlnőttek azon a határon, amelyet a természet fenntartható módon képes előállítani, és ezáltal az ökológiai túllövés állapotába kerültünk.

Az ökológiai túllövést három tényező befolyásolja: a fogyasztás mértéke, az emberiség létszáma és az erőforrásokat szolgáltató természet állapota, azaz a biokapacitás. A GFN adatai azt mutatják, hogy mind a népesség mind pedig a fogyasztás mértéke folyamatosan növekszik. Ugyan a modern technológia segített megnövelni a terményhozamokat az utóbbi években, de még ez sem képes lépést tartani az emberiség létszámával és fogyasztásának növekvő ütemével. Az emberiség tehát több erőforrást fogyaszt, mint amit a Föld biztosítani képes. Ez az állapot hosszútávon nem lehet fenntartható, hiszen egyszer kifogyunk az erőforrásokból, hacsak nem változtatjuk meg, hogyan, hányan, milyen félét használunk belőlük.

Ha az ENSZ által meghatározott, mérsékelt becsléseket vesszük alapul a növekedési ütemek jövőbeni meghatározásához, akkor a GFN adati szerint 2050 előtt már két Föld bolygónyi kapacitására lenne szükségünk az igényeink kielégítéséhez. Ezen a növekedési és fogyasztási pályán maradva gyorsan el fog tűnni a tér a szabad manőverezéshez, és bolygónk lakói nagy részének jólléte egyre inkább veszélybe kerül.


A fenntartható fejlődésről és a riói folyamatról rendeztek tanácskozást Budapesten

forrás:alternativenergia

A hazai fenntartható fejlődési stratégiáról és a riói folyamatról számolt be a Nemzeti Fenntartható Fejlődési Tanács (NFFT) titkára, Bartus Gábor a témában rendezett konferencián szerdán Budapesten – tájékoztatott az NFFT.

A közlemény szerint a riói folyamat idén ismét a világ figyelmének középpontjába kerül, mert az első Föld-csúcs után húsz évvel az Egyesült Nemzetek Szervezete Rio+20 néven júniusban globális csúcstalálkozót rendez a fenntartható fejlődésről. A fenntartható fejlődés kérdéskörében egyeztető, véleményező,javaslattevő Nemzeti Fenntartható Fejlődési Tanács létrehozásáról 2007-ben döntött az Országgyűlés. A 32 tagú tanácsban képviselettel rendelkeznek a civil, társadalmi szervezetek, a szakszervezetek, a gazdasági érdekképviseleti szervezetek, az egyházak, a tudomány és a felsőoktatás intézményei, a nemzetiségek, a parlamenti frakciók és a kormány is.

2012.04.27.

Fenntarthatóságban az unió középmezőnyében vagyunk

forrás: greenfo

A fenntartható fejlődéshez kapcsolódó mutatók alapján Magyarország az Európai Unió középmezőnyében helyezkedik el – derül ki a GKI Gazdaságkutató Zrt. új évkönyvéből. A cégek szerint a korrupció visszaszorítása fontosabb, mint az energiahatékonyság javítása.

A nemzetközi összehasonlítások szerint Magyarország a gazdasági-társadalmi fejlődés, az éghajlatváltozás, a fenntartható termelés és a gazdasági eszközök mutatói alapján átlagos szintet ért el, míg a lakosság élettartama és foglalkoztatása alapján elmarad az uniós átlagtól.

A Fenntartható Fejlődés Évkönyvet második alkalommal készítette el a GKI. A kiadványt a fenntarthatóság jegyében nem nyomtatják ki, elektronikusan teszik hozzáférhetővé – mondta Vértes András, a gazdaságkutató elnöke. A GKI elnöke szerint a modern világ fontos kérdése, hogy ütközik-e a fenntarthatóság és a profit, de egyre inkább azok válnak a világ vezető cégeivé, amelyek odafigyelnek a hosszú távú fenntarthatóságra.

Az előzőhöz képest újdonság, hogy az idei évkönyv második része bemutatja a 20 fő feletti magyarországi vállalkozások – elsősorban a környezeti fenntarthatósággal kapcsolatos – tudatosságát, terveit, preferenciáit és várható ráfordításait. Az információkat tavaly a negyedik negyedévben reprezentatív felmérések során gyűjtötték össze.

Bíró Péter, a projekt vezetője ismertette: a környezetvédelemmel összefüggő kötelező költségek óvatos becslések szerint évi 80-90 milliárd forintot tesznek ki országosan. A 20 fő feletti hazai társaságok 17 százaléka vállal önként környezetvédelemmel összefüggő fenntarthatósági feladatokat, ennek költsége évi 20-30 milliárd forint volt 2010-ben és 2011-ben.

A cégek összesített válaszai alapján a vállalkozások szempontjából a fenntartható fejlődéshez kapcsolódó legfontosabb részterület az alkalmazottak egészségügyi állapotának megőrzése, a második a korrupció visszaszorítása, a harmadik pedig az energiahatékonyság javítása.

2012.04.12.

Elindult a Fenntartható zöldOtthon Program

forrás: MTI

2012. március 22-én, csütörtökön tartotta meg kampánynyitó rendezvényét a Fenntartható Otthon Zrt., ahol bemutatásra került a cég által életre hívott Fenntartható zöldOtthon Program, valamint bemutatkoztak a cég stratégiai partnerei, az Országos Roma Önkormányzat és a Türr István Képző és Kutatási Intézet.

Napjainkban az energiaárak a világgazdasági környezet gyors változása és a népesség növekvő energiaigénye miatt rohamos növekedésnek indultak, amely leginkább a háztartások jövedelmét terhelte meg. Az Európai Bizottság és az Energiaklub felmérései szerint, Magyarországon a lakosság bevételének átlagosan 17-20 százalékát fordítja energiakiadásokra, az energiaszegényebb háztartások pedig tíz év alatt újra kifizetik az ingatlan vételárát az elpazarolt energiaköltségekkel. A háztartások jelentős hányadának ez azonban túl megterhelő és emiatt sokan az otthonuk eladása, vagy a fűtés kikapcsolása mellett döntenek. A Fenntartható zöldOtthon Program (FeOP) azonban egy olyan megoldást kínál, amivel Ügyfeleik a háztartási energiaköltségek akár felét is megspórolhatják.

A Programot a tavaly alakult Fenntartható Otthon Zrt. hívta életre, melynek alapítói több évtizedes szakmai hátterüknek köszönhetően kiváló szakértelemmel koordinálják és biztosítják a Program működését és folyamatos fejlődését.„A FeOP célja a lakóingatlanok energiatakarékossá alakítása és ezáltal gazdaságosabb és komfortosabb otthonok teremtése” – mondta el Bacsárszki Pál, a cég elnöke. A FeOP végigkísérve az energetikai korszerűsítés folyamatát, teljes körű ügyintézést nyújt Ügyfelei számára az ingatlan felmérésében, a beruházás megtervezésében és kivitelezésében, valamint az anyagi fedezet előteremtésében. Annak érdekében, hogy Ügyfeleik válláról minden terhet levegyenek, a korszerűsítés folyamán elég csak egy munkatárssal kapcsolatot tartani, aki felügyeli és biztosítja a projekt zökkenőmentes lebonyolítását. A korszerűsítés folyamata a minőségbiztosítás elvein alapul. A Fenntartható Otthon Zrt. partnerei csak minősített vállalkozók lehetnek, valamint kizárólag minősített beszállítókkal dolgoznak. Éppen ezért a Zrt. három év garanciát vállal a beruházásaira.

A FeOP további célja a munkahelyteremtés, elsősorban az építőipar területén. Ezen cél elérése érdekében stratégiai partneri megállapodást kötött a Türr István Képző és Kutató Intézettel, valamint az Országos Roma Önkormányzattal. A FeOP a szervezetek együttműködése során a munkahelyteremtéssel a romaintegrációt is segíteni kívánja.

2012.03.27.

Sokba kerül az óceánok felmelegedése

forrás: greenfo

Évi csaknem kétezer milliárd dollárban lesz mérhető becslések szerint az a kár, amelyet az üvegházhatású gázok kibocsátása okoz a század végére a világ óceánjaiban – derült ki egy svéd tanulmányból.

A Stockholm Environment Istitue tanulmánya azt a feltételezést vette alapul, hogy az üvegházgázok kibocsátása továbbra is megállás nélkül folytatódik majd.  A tengerek felmelegedése nagyobb savasodáshoz és oxigénvesztéshez vezet, ami hatással lesz a halászatra és a korallzátonyokra is – figyelmeztetett a tanulmány. A tengerszint emelkedése és a viharok erősítik az áradás veszélyét, különösen az afrikai és ázsiai partvonalon. Az előrejelzés szerint a Föld hőmérséklete 4 Celsius-fokot emelkedik a század végére.

Mindezek alapján az óceánokban keletkező kár 2050-re évi 428 milliárd dollár lesz, ami a globális GDP 0,25 százaléka. 2100-ra ez az összeg 1979 milliárd dollárra nő. Ha a kibocsátás kisebb lesz, 2,2 fokos melegedés várható, így a kárérték 2050-re 105 milliárd dollár, vagyis a világ GDP-jének 0,06 százaléka lesz, 2100-ra pedig 612 milliárd dollárra emelkedik.

A számításokban nem vették figyelembe azt a kárt, amelyet az okoz majd, hogy az emelkedő tengerszint elönti az alacsonyan fekvő kis szigeteket. Figyelmen kívül hagyták azt is, hogy a felmelegedés hatására felborul a tengerek alapvető ökoszisztémája, nem lesz meg az tápláló megújulás, amely nélkülözhetetlen az élethez. Az óceánra mindig kifogyhatatlan és változatos forrásként tekintettek, de épp ez a “van még elég hal a vízben” elgondolás lehet a tengerek legrosszabb ellensége – jegyzi meg a tanulmány.

2012.03.22.