Meghívó

A Fővárosi Állat- és Növénykert, a Greenpeace és a Diverziti Egyesület

az Óceánok Világnapja alkalmából rendezett filmvetítésére

 

A Fővárosi Állat- és Növénykert, a Greenpeace és a Diverziti Egyesület tisztelettel meghívja Önt 2012. június 8-án 17 órára a Fővárosi Állat- és Növénykertbe, az újonnan megnyitott Varázshegybe

„Az utolsó fogás- A világ halak nélkül” című film vetítésére.

Június 8-a az Óceánok Világnapja. Ezen a napon mindenütt a tengeri élővilágértékeire és napjainkban történő pusztulására hívják fel a figyelmet. A vetítésre kerülő dokumentumfilm a tengerek túlzott halászatára, a fogyasztói szokásokra és személyes felelősségünkre is rávilágít.

Minden érdeklődőt szeretettel várunk!

Kérem, részvételi szándékát jelezze Méhész Nórának (sage@greenpeace.hu) 2012. június 7-én 12:00-ig!

Tervezett program:

  1. A Fővárosi Állat- és Növénykert képviselőjének köszöntője
  2. Dr. Rodics Katalin, a Greenpeace halászati kampányfelelősének bevezetője
  3. Az utolsó fogás című film vetítése
  4. Kötetlen beszélgetés a filmről

 

Kapcsolat:

Greenpeace: Rodics Katalin, katalin.rodics@greenpeace.hu, 06 20 4791916

 2012. május 16.

 

Meghívó

A budapesti Francia Intézet, a Greenpeace és a Diverziti Egyesület

 a Biológiai Sokféleség Világnap alkalmából rendezett filmvetítésére

 

A budapesti Francia Intézet, a Greenpeace és a Diverziti Egyesület tisztelettel meghívja Önt 2012. május 21-én 18 órára a budapesti Francia Intézetbe (1011 Budapest, Fő u. 17.)

 „Az utolsó fogás – A világ halak nélkül” című film magyarországi bemutatójára.

Május 22-e a Biológiai Sokféleség Világnapja. Idén ezen a napon, a világon mindenütt a tengeri élővilág pusztulására hívják fel a figyelmet. A vetítésre kerülő dokumentumfilm a tengerek túlzott halászatára, a fogyasztói szokásokra és a személyes felelősségünkre is rávilágít.

Minden érdeklődőt szeretettel várunk!

Kérem, részvételi szándékát jelezze Méhész Nórának (sage@greenpeace.hu).

Tervezett program:

  1. A budapesti Francia Intézet képviselőjének köszöntője
  2. A Greenpeace halászati kampányfelelősének bevezetője
  3. Az utolsó fogás című film vetítése
  4. Kötetlen beszélgetés a filmről

 

Kapcsolat:

Greenpeace: Rodics Katalin, katalin.rodics@greenpeace.hu, 06 20 4791916

Mentsük meg a Csarna-völgyet!

forrás: greenfo

A WWF Magyarország petíciót indít Magyarország egyetlen nagy kiterjedésű háborítatlan erdejének megmentésére! A közel ezerhektáros, túlnyomó részt fokozottan védett Csarna-völgyben nemcsak ritka hal- kétéltű- és madárfajok élnek, de az országban mindössze 5-10 egyedet számláló hiúz is előfordul. Nyílt levelet írtak a miniszternek. Az Ipoly-Erdő Zrt. termelne a terület kétharmadán, a Duna-Ipoly Nemzeti Park határozott tiltakozása ellenére.

A kezdeményezéshez a Magyar Természetvédők Szövetsége és a Magyar Madártani és Természetvédelmi Egyesület is csatlakozott. A szervezetek nyílt levélben kérik a Vidékfejlesztési Minisztert, hogy vizsgálja meg a Csarna-völgy kérdését, és ne járuljon hozzá a gazdasági célú faanyagtermeléshez! A levelet május 7-ig magánemberek és szervezetek is aláírásukkal nyomatékosíthatják, ezután adják át azt a miniszternek.

Magyarország egyetlen, nagy kiterjedésű háborítatlan erdejében, a Börzsöny északi részén található Csarna-völgyben, harminc év szünet után újra megindulna a fakitermelés. A közelítőleg ezerhektáros, túlnyomó részt fokozottan védett területen nemcsak ritka hal- kétéltű- és madárfajok élnek, de az országban mindössze 5-10 egyedet számláló hiúz is előfordul. Az Ipoly Erdő Zrt. a Duna-Ipoly Nemzeti Park Igazgatóság határozott tiltakozása ellenére tervez fakitermelést, amely utak építésével, intenzív erózióval, a patakok elszennyeződésével és az erdő életközösségének megváltoztatásával járhat.

A szakmai egyeztetések során nem született megegyezés a terület jövőjéről. A Csarna-völgy sorsa most a vidékfejlesztési miniszter kezében van. A következő bizottsági ülés a témában május 8-án lesz, így a petíció és nyílt levél aznap kerül átadásra. A kezdeményezők a nyílt levélben arra is rámutatnak, hogy a nemzetközi irányelvek és a Magyarországon hatályos jogszabályok értelmében valamennyi nemzeti parkban övezeti besorolást kell érvényesíteni. A legbelső, ún. természeti övezetben a nemzetközi gyakorlat szerint nincs nyersanyagtermelő tevékenység. Sajnálatos, hogy a törvény életbe lépése óta eltelt több mint tizenöt esztendő során nem sikerült érvényt szerezni a jogszabálynak. A Duna-Ipoly Nemzeti Parkban a Csarna-völgy a tervezett természeti övezet része. A terület biológiai sokfélesége nemzeti örökség, amely összehasonlíthatatlanul nagyobb értéket képvisel, mint az onnan kitermelhető faanyag.

„Kérünk mindenkit, hogy amennyiben egyetért azzal, hogy Magyarország legnagyobb háborítatlan erdejében továbbra se legyen gazdasági célú faanyagtermelés, valamint azzal, hogy valamennyi nemzeti parkunkban hozzanak létre megfelelő nagyságú háborítatlan természeti övezeteket, amelyek gazdag élővilágnak adhatnak otthont, az írja alá petíciónkat!” – buzdít csatlakozásra Figeczky Gábor, a WWF Magyarország igazgatója.

Teljes cikk: greenfo.hu

2012.05.04.

Pro Natura 2012 kitüntetések

forrás: greenfo

A Föld Napjához kapcsolódva adták át idén is a legrangosabb hazai természetvédelmi kitüntetéseket április 13-án Szarvason a Körös-Maros Nemzeti Park Körösvölgyi Látogatóközpontjában.

Fazekas Sándor vidékfejlesztési miniszter és Rácz András környezet- és természetvédelemért felelős helyettes államtitkár 5 Pro Natura Díjat, 10 Pro Natura Emlékplakettet, és 15 Miniszteri Elismerő Oklevelet adományozott a természetvédelemben dolgozó szakembereknek.

2012.04.14.

Megújult a Tapolcai-tavasbarlang

forrás: greenfo

Befejeződött a fokozottan védett Tapolcai-tavasbarlang átfogó természetvédelmi rekonstrukciója, amelyhez a barlang vagyonkezelője, a Balaton-felvidéki Nemzeti Park Igazgatóság a KEOP keretében csaknem 70 millió forint támogatást nyert.

Puskás Zoltán, a csopaki központú igazgatóság vezetője a Tapolcai-tavasbarlang tegnapi átadásán elmondta: a teljes projekt – az élettelen természeti értékek, barlangok, források, víznyelők, védelmére kiírt pályázat – öt különböző természetvédelmi beruházással valósult meg, összesen nettó 128 millió forint értékben. Ebből 70 millió forintot a védett barlang régóta esedékes felújítására fordítottak.

A 2011 őszén elkezdődött munkálatok során egyebek mellett kicserélték a teljes világítási rendszert. Az új, korszerű LED-es lámpák 70-80 százalékkal kevesebbet fogyasztanak. A beruházás keretében megszüntették az omlásveszélyes részeket a több mint három kilométer hosszú tapolcai barlangban, és a turisták számára megközelíthető 300 méteres szakaszon felszámolták a korábban felhalmozott kőzettörmeléket, és több helyen kiszélesítették a csónakázó körjárat útvonalát.

A 128 millió forintból fennmaradó összeget a nemzeti park a Káli-medence kőtengereinek tisztítására, a balatonedericsi Csodabogyós-barlang és a balatonfüredi Lóczi-barlang természetvédelmi rekonstrukciójára fordította.

Puskás Zoltán hangsúlyozta, a magyar állami természetvédelem számára még soha nem állt rendelkezésre ennyi pénz a földtani értékek védelmére. Szólt arról is, hogy a nemzeti park Tapolcán turisztikai pályázat keretében modern, interaktív fogadóépület megépítését tervezi a tavasbarlanghoz kapcsolódóan.

Rácz András, a Vidékfejlesztési Minisztérium környezet- és természetvédelemért felelős helyettes államtitkára emlékeztetett arra, hogy a Tapolcai-tavasbarlang száz évvel korábbi megnyitásakor az egyetlen villanyvilágítással rendelkező magyarországi barlang volt, a mai fejlesztés hasonlóan forradalminak számít a nemzeti kincs történetében. A  védett természeti érték a város és az idegenforgalom számára egyaránt kiemelkedő jelentőségű. A 15 méter mélyen a város alatt húzódó többtermes barlangnak évente több mint 110 ezer látogatója van.

2012.03.31.


Összefogás Európa erdeinek védelmében

forrás: alternativenergia

A Vidékfejlesztési Minisztérium (VM) várakozásai szerint joghatással bíró európai erdőegyezmény születhet annak a nemzetközi tárgyalássorozatnak az eredményeként, amelynek első fordulóját e hónap elején tartották a bécsi ENSZ-központban.

Az 1992-ben megkötött riói egyezményekhez – amelyek a klímaváltozással, a biodiverzitással és a sivatagosodással foglalkoznak – hasonlóan különleges jelentőséggel bírna egy olyan nemzeteken átívelő megállapodás létrejötte, amelyben az európai országok egyezményben nyilvánítanák ki az erdők védelmének, a fenntartható erdőgazdálkodásnak a fontosságát – emlékeztet a szaktárca. A téma jelentőségét jelzi, hogy március elején az európai erdőegyezmény létrehozása érdekében 41 európai ország, az Európai Unió és számos szakmai és érdekvédelmi szervezet képviselője jelent meg az osztrák fővárosban. Képviseltette magát a megbeszélésen – a jelentős ázsiai területtel rendelkező – Oroszország és Törökország is. Már a riói találkozón is felmerült egy globális, a Föld minden országára kiterjedő erdőegyezmény szükségessége. Ám akkor, az ott jelen lévő országok egymástól eltérő elképzelései miatt egy ilyen egyezmény nem születhetett meg.

Erdők

Tavaly júniusban azonban az erdőgazdálkodásért felelős európai miniszterek egy tárgyalássorozat megkezdéséről döntöttek. Ennek sikere esetén – vélik a szakértők – 2013-ra tető alá hozható az erdők védelméről szóló európai egyezmény. Ezt a közös szándékot magyar részről Kardeván Endre, a szaktárca államtitkár írta alá – tartalmazza a közlemény.

2012.03.21.

Egerészölyveket mérgeztek meg

forrás: greenfo

Védett madarakat mérgeztek meg Kisvárda határában; az ügyben természetkárosítás, állatkínzás és méreggel való visszaélés miatt rendőrségi feljelentést tett a természetvédelmi őrszolgálat – közölte a Hortobágyi Nemzeti Park Igazgatóság.

Habarics Béla, a fehérgyarmati központtal működő Nyírség-Szatmár-Bereg Természetvédelmi Tájegység vezetője elmondta: tucatnyi madár pusztult el az ismeretlenek által kihelyezett, mérgezett csirkefejektől az észak-szabolcsi város közelében lévő héthektáros, mocsaras erdőben.

A Hortobágyi Nemzeti Park Igazgatóság Természetvédelmi Őrszolgálatának munkatársa 2012. március 14-én 11 pld. egerészölyv (Buteo buteo), 1 pld. széncinege (Parus major) és 1 pld. kárókatona (Phalacrocorax carbo) tetemét találta meg a helyszínen. Az egerészölyvet választotta az MME 2012 év madarává.

A madarak a mérgezésre jellemző görcsös testtartásban, többnyire a “csalifalattól” néhány centiméterre pusztultak el. A természetvédelmi tájegység vezetője megjegyezte, hogy a mérgek nemcsak a vadon élő állatokra jelentenek veszélyt, hanem a táplálékláncba jutva akár az ember szervezetébe is bekerülhetnek. Az ügyben a kisvárdai rendőrkapitányság indított nyomozást.

2012.03.20